Hold Ann'i Thaa
parapszichologus, metafizikus, kartyajos
 
Keresés
Vaszilkó Anita – A jóslás és a cigánykártya alkímiája
Megjelent: 2008. november 28.
Vaszilkó Anita - Egy jósnő naplója
Megjelent: 2009. június 4.

A FÜGGŐLEGES VILÁGKÉP

2009. július 6.

 
Szóval van egyrészről a ma elterjedt "tudományosnak" mondott racionális (vízszintes) és van az ún. ezoterikus analógiás (v. függőleges) gondolkodásmód. 
Nos az első kb. az amit belénk vertek pl. a suliban is: ha azt mondom közlekedési eszközök, azt mondod: autóbusz, villamos, autó, bicikli stb. ha azt mondom: állatok - azt mondod: tigris, tehén, karvaly, macska...stb. És így tovább...

Viszont mi van ha azt mondom: vörös szín, vér, háború, rubint, kedd, szúrós növények, ragadozó állatok, katona, Mars bolygó... Mi van ha azt mondom: király, pénz, elefánt, delfin, bíborszín, csípő, könyvkiadás, csütörtök, Jupiter bolygó...
Ezeket vajon mi köti össze?
Nos hát ezek az ősprincipiumok, amelyek az analógiás gondolkodásmód alapját adják. Jelen esetben a Mars és a Jupiter a klasszikus asztrológia ősprincipiumai (amiből tíz van ugye bolygóként és 12 jegyként). Aminek a bolygók és a jegyek is csak megjelenési formái (a Mars az agresszivitás, a Jupiter a bővülés principiuma). Mert ősprincipium a taoisták yin és a yang-ja (női-férfi pólus) is, a hindu vallás tamasz, rajas, szattva (= teremtő, megtartó, pusztitó) aspektusa vagy akár a négy őselem (föld, víz, tűz, levegő)...szóval többféle felosztás elképzelhető, ám minél több principiummal dolgozunk annál árnyaltabb lesz ugyan a kép, ám annál jobban elveszhetünk a részletekben (l. Ji King 64 hexagramja).

Fontos tehát hogy tisztában legyünk azzal, hogy az asztrológia nem a csillagok, hanem az ősprincipiumok tudománya, amely a csillagos eget csak egy rendkivül egyszerű könnyen hozzáférhető megfigyelési területnek tekinti amely tetszés szerint más síkokkal is helyettesíthető. Tehát amikor az asztrológiában a Marsról, a Jupiterről vagy akár a Holdról beszélünk, akkor elsősorban az általa képviselt ősprincipiumra gondolunk és csak másodsorban az égitestre. 
A csillagos ég kiválóan alkalmas arra hogy a valóság leképezésére használjuk, hiszen könnyen megfigyelhető és a bolygók mozgását időben előre és visszafelé is ki lehet számítani. Az ég mint a valóság egy vízszintes síkja ugyanannyitra alkalmas az ősprincipiumok képviselőinek a megfigyelésére mint bármely más földi sík (akár a közlekedési eszközök, akár az országok szintje). Elődeink egyszerűen a bolygókban ismerték fel az egyes ősprincipiumok megjelenési formáit.

Ezek az ősprincipiumok egymás mellett állnak és nem a mert szó köti őket össze hanem a mialatt vagy míg, amely időbeli párhuzamosságot jelöl, nem ok-okozati összefüggést. Ezt az időbeli párhuzamosságot nevezik szinkronicitásnak. Szinkronicitás akkor lép fel, amikor bizonyos megfigyelések nem véletlenül esnek egymás mellé, hanem bizonyos törvényszerűségek alapján "egybeesnek".

Az ezotéria egyik alapvető mondata így hangzik: Ahogy fent úgy lent. Ez a legtömörebb összefoglalása a függőleges, analógiás gondolkodásmódnak. A mondat nem véletlenül nem így szól: Amiért fent, azért lent. 
Mert nem ok-okozati összefüggés van, hanem időbeli/ v. jelentésbeli párhuzamosság, azaz szinkronicitás. A "fent" a "lent" mérőműszere.
Ez olyan mint amikor a benzintank jelzője a nullán áll és vörösen világít. Nem azért üres a tank, mert a mérőműszer világít, nem a mérőműszer okozza amit jelöl, ugyanakkor nem véletlenül jelez a mérőműszer amikor üres lesz a tank. Tehát az h. a mérőműszer világít és hogy nem megy az autó, az egyik sem okozza, a másikat- mindegyik csak jelzik, h. kifogyott benzin! Hát ilyesmi a szinkronicitás is. 

Tehát az egyik síkról kiindulva következtethetünk a másikra és így tkp. mindegy, hogy az ősprincipiumok képviselői a kertben levő virágok, a halak az akváriumban, az állatok az állatkertben vagy éppen a csillagok az égbolton vagy a kártyalapok egy kirakásban. Ha az alapvető feltételek, azaz az ősprincipiumok helyesek, akkor az analógiás gondolkodás segítségével elvileg lehetséges, hogy az akváriumban úszó halakat megfigyelve következtetéseket vonjunk le akár a kerti növényekről is, majd ennek alapján az ugyanahhoz az ősprincipiumhoz tartozó emberek viselkedésére is következtethessünk. De az is lehet, hogy az állatok viselkedését és az égbolt csillagait állítjuk párhuzamba és ezek alapján következtetünk valamely más síkra és viszont. Ez is egyfajta gondolkodás de egyértelműen nem kauzális.

Erre egy példa: ha a képzeletbeli állatkertünkben megfigyeljük, hogyan tépi szét a tigris a kecskebakot, akkor ebből következtethetünk arra, hogyan irtja ki a kertünkben a csalán a borostyánt és arra is következtethetünk hogy valahol a katonák idős embereket ölnek. 
Hiszen a tigris, a csalán és a katonák valamint a kecskebak, a borostyán és az idős emberek egy-egy principium képviselői. A tigris-csalán-katona vonal összekötő analógiája az erőszak és az agresszió, harc(Mars) principiumával jellemezhető, a kecskebak-borostyán-idős emberek pedig a szűkösség és idő analógiájához (Szaturnusz) kapcsolhatók. Nyilvánvalóan nem jelentenénk ki, hogy a csalán azért irtotta ki a borostyánt, mert a katonák agyonütötték az idős embereket. Ez nem ok-okozati összefüggés, az események közös vonása a párhuzamosságban és a szinkronicitásban rejlik - ezek a fogalmak a legfontosabban a függőleges gondolkodásban és gyakran összekeverik őket az ok-okozati összefüggésekkel.

Az asztrológia ellenzői is leginkább az ellen tiltakoznak, hogy az égitestek bármilyen hatást gyakorolnának az emberekre. És igazuk is van! Ugyanis ebben az értelemben szó nincs ok-okozati összefüggésekről, a csillagok nem hatnak fizikailag az emberekre. Itt is szinkronicitásról van szó. Senki sem azért beteg, "mert a Szaturnusz..." hanem a Szaturnusz halad a pályáján és valaki megbetegszik a földön.

Tehát nem a népeknek vagy isteneknek, vagy a macskának van asztrológiai jegye - hanem a fenti okfejtés alapján egy-egy ősprincipiumhoz tartoznak különböző síkokon az istenképek, a nemzetek, az állat- vagy akár az ételfajták...

A racionális gondolkodás vizszintes síkjának és az analógiás gondolkodás függőleges irányának van ugyan metszéspontja, de nincs érintkezési felülete. Emiatt nemcsoda, hogy a tudósok és az ezoterikusok egymás számára érthetetlen nyelvet beszélnek, egészen addig amíg kizárólag a saját álláspontjukat tartják egyedül helyesnek. Nyitottságra van tehát szükség, amikor megpróbálunk közeledni a régiek függőleges gondolkodásmódjához. Ha ugyanis makacsul ragaszkodunk a két világkép közül az egyikhez (l. az asztrológusok és csillagászok meddő vitáit) az megakadályozza a gondolkodásmód megváltozását, a másik nézőponttal szembeni nyitottság viszont rugalmassá teszi a gondolkozást. 


(Irod:Rüdiger Dahlke: A függőleges világkép)

Kálmán Eszter

  Anita  
   
     
  Menü  
   
     
  Névnapok  
 
Ahmed, Benk?, Dániel, Godó, Gotfrid, Henrik, Hiláriusz, Honorátusz, Honóriusz, Illés, Izidor, Sámuel, Stefánia, Szidor